Kimonót viselni, összejönni a családdal és a barátokkal, és nem dolgozni az új év első három napján. Shogatsu, vagyis újévkor a japánok általában kevesebbet dolgoznak, mint a világ többi része.

Ez az idő a sintó és a buddhista valláshoz, valamint a japán történelemhez kapcsolódó, régóta fennálló hagyományok követésének ideje is.

Az alábbiakban bemutatunk néhány újévi hagyományt Japánban.

Osechi ryori

Az osechi ryori, vagy röviden osechi, a hagyományos újévi ételek gyűjteménye, amelyeket általában január első három napján fogyasztanak. Az osechi eredetileg olyan újévi étel volt, amellyel az emberek gazdag termést kívántak.

A sechi szó a sechinichi, vagyis az évszak fordulóját jelképező napból ered. A sechinichi január 1., január 7., március 3., május 5., július 7. és szeptember 9..

Jellemzően többszintes jubako fadobozokban érkezik, amelyek tucatnyi fajta hagyományos ételt tartalmaznak.

A háziasszonyok általában az év vége közeledtével az osechi készítésével vannak elfoglalva, hogy az újévi ünnepek alatt ne kelljen főzniük. Emellett a japánok szilveszterkor kerülni szokták a tűz használatát. Ezen okok miatt az osechi ételek tartósan készülnek.

Az osechi minden ételének jelentése van. Például a kazunoko, a főtt heringtojás azt a kívánságot szimbolizálja, hogy gyermekáldás legyen, mert a heringek sok tojást tojnak. A kazu jelentése “szám”, a ko pedig “gyermek”.”

A kobumaki hínárral körbetekert hering vagy más hal. A moszat szerencsét jelent, mert a japán moszat egyik szava a konbu, ami úgy hangzik, mint a yorokobu, ami azt jelenti: “légy boldog.”

A garnélarákok a hosszú életet szimbolizálják, mert a hátuk úgy hajlik, mint egy idős emberé, és hosszú bajuszuk van. A lótuszgyökér szerencsét hozó zöldség, mert sok lyuk van rajta, ami azt jelképezi, hogy könnyű átlátni a jövőbe.

A piros-fehér, félkör alakú kamaboko sült halpogácsát szerencsésnek tartják, mert úgy néz ki, mint a felkelő nap, és a piros és fehér kombinációját használják Japán nemzeti zászlaján. Az osechi sok más ételnek is van jó jelentése.

Kagami mochi

A kagami mochi, ami szó szerint “tükör mochi rizspogácsát” jelent, egy hagyományos dekoráció, amelyet az év vége körül az egész házban különböző helyeken helyeznek el, általában a Kagami biraki (nyitó kagami mochi) napjáig, általában január 11-ig.

A kagami mochi két kerek mochi, a kisebbik a nagyobbikra helyezve, a tetejére pedig egy daidai japán narancsot helyeznek egy csatolt levéllel.

A műanyagba csomagolt kagami mochi manapság könnyen megtalálható a szupermarketekben vagy a kisboltokban decemberben néhány száz jenért.

A kagami mochit szárított hínárral, noshi dekoratív japán papírral és egyéb díszítésekkel is lehet díszíteni.

A kagami elnevezés állítólag onnan ered, hogy hasonlít egy régimódi, kerek réz tükörhöz.

A Japán Kagami Mochi Egyesület szerint a kagami mochi, amelyet az év őszén betakarított rizsből készítenek, a rizs tiszta szellemét tartalmazza, és így toshigamival van megszállva, egy olyan éves istenséggel, amely állítólag az újév idején látogat el, és jó termést, az ősök áldását és az élet erejét hozza.

A szövetség a honlapján azt ajánlja, hogy a kagami mochit a ház számos pontján helyezzék el, mivel minden egyes helynek van egy megfelelő sintó isten.

A konyhában van egy kamado gami tűzisten, a hálószobában egy nando gami hátsó szoba isten, a WC-ben egy kawaya gami WC isten, a mosdókhoz és mosdókagylókhoz pedig egy suijin vízisten. Mindezeken a helyeken kagami mochinak kell lennie, mondja az egyesület.

A kagami biraki napján a kagami mochit jellemzően az ozenzaihoz használják, egy leveshez mochival és azuki édes vörösbabbal.

A kagami mochit újabban általában műanyagba csomagolják, főleg azért, mert így jobban tartósítható. A csomagolás nélkül a kagami mochi könnyen megromlik.

A kagami mochi alakú műanyag csomagok is kaphatók, amelyek kis, téglalap alakú, prizma alakú mochidarabokból állnak. Az ilyen mochi könnyen elkészíthető.

Kadomatsu

A kadomatsut, ami szó szerint “kapufenyőt” jelent, párban helyezik el a házak előtt, hogy üdvözöljék a toshigamit. Ezeket december 13-án vagy később január 7-ig helyezik ki.

A karácsonyfa díszítése azonban egyre népszerűbbé vált Japánban, ezért a japánok általában december 26-án vagy később teszik ki a kadomatsut.

A kadomatsu három, átlósan különböző hosszúságúra vágott bambuszhajtásból, fenyő- és néha ume (szilva) faágakból áll, amelyek a hosszú életet, a jólétet, illetve az állhatatosságot jelképezik, valamint egy szalmából készült alapból.

A kadomatsu először írásban egy 11. századi költő versében jelent meg, a Kadomatsu-Japan.com szerint, amelyet egy Hyogo prefektúrában működő kertészeti vállalat üzemeltet.

A Kanto régióban a kadomatsu más, mint a Kansaiban. Kantóban a bambusz magasabbra kerül a díszítésben, mint a fenyő, míg Kansaiban a fenyő magasabbra kerül, mint a bambusz.

Az olcsó kadomatsu már néhány száz jenért megvásárolható, de a jó kadomatsu drága lehet.

A kadomatsu-Japan.com oldalon egy egyszerű, 100 cm magas kadomatsu 31 500 jenért kapható, míg a legdrágább, amely nemcsak bambuszt és fenyőt, hanem díszítő virágokat is tartalmaz, 180 cm magas és 210 000 jenbe kerül.

Fotók: Kyodo, a Japán Kagami Mochi Szövetség és a Kadomatsu-Japan.com