A spanyolországi Alhambrától a boszniai Gazi Husrev-beg mecsetig és az iráni Hasht Behesht palotáig a Közel-Keleten és azon túl számos lenyűgöző mecset és palota belső kupolája “méhsejtes boltozatú”: ennek az exkluzív kialakításnak saját neve van – muqarnák.
Az építészeti pompának ez az évszázados stílusa pusztán esztétikai okokból is díszíthet egy épületet, sima dekoratív zónát hozva létre, amely átmenetet képez a csupasz falak és az épület mennyezete között. De a szerkezeti tervezésben is szolgálhat célt – teherhordó képződményként -, a legkorábbi példákat Mezopotámiában találták.
Történelmileg a muqarnák díszítő használata valamikor a 12. században, az iszlám aranykorában nőtt meg, amikor a muszlimok jelentős előrelépéseket tettek az építészet, a matematika, a tudomány és a művészetek terén.
A homorú szerkezeteket nem csak kupolák esetében szentesítették. Megtalálhatók a félkupolák bejáratainak, valamint az iwánoknak – egy téglalap alakú tér, amely a mecsetbe való bejáratként szolgál az udvarról – és a mihrabnak, a mecset falában lévő fülkének, amely a muszlimok számára az ima irányát jelzi.
Szerkezeti különbségek
A kialakításnak két különböző formája van: Az észak-afrikai-közel-keleti és a perzsa, ahol a muqarnákat ahoopay néven ismerik. Ezeken a formákon belül számos stílus létezik, amelyek különböző formákon alapulnak, mint például négyzetek, háromszögek vagy pólusasztal-mintákra emlékeztető, felülettel díszített panelekből álló összeállítások.
Az eredetről még mindig vitatkoznak, de a legtöbb forrás szerint a muqarnák a squinch – egy négyzet alakú szoba felső szögeinek lekerekítése, amely lehetővé teszi egy kupola létrehozását – továbbfejlesztése. A legkorábbi példa az ókori Perzsiában, a Szászánida Birodalom idején (Kr. u. 224-651) található.
A felismerhető muqarnák első formáit az északkelet-iráni Nishapur város közelében, valamint a mai Üzbegisztánban található Szamarkandban találták meg a 10. századi építészetben.
Amint a kereskedelmi útvonalak fejlődtek és az iszlám virágzott, úgy terjedtek az eszmék – köztük az építészeti eszmék is. Muqarnák ma már számos nevezetes történelmi és néhány modern épületben is megtalálhatók.
Azokat vagy a fal és a mennyezet szerkezetébe faragják, vagy felrakják és pusztán díszítő felületként felakasztják. Ezt a gyakorlatlan szem számára gyakran nehéz megkülönböztetni.
A murkarnák a helyszín alapján különböznek
+ Megjelenítés – Elrejtés
A murkarnák készülhetnek téglából, kőből, stukkóból vagy fából, és néha csempével vagy vakolattal burkolják őket. Méretük, alakjuk, összetételük és használatuk nagyban függ attól, hogy melyik régióban találhatók:
- A nyugaton talált muqarnák gyakran bonyolultabbak és kreatívabbak, mivel olyan korban alakultak ki, amikor a szabályozás kevésbé volt szigorú. Gyakran stukkóból készülnek, mivel a régióban bőségesen van természetes agyag.
- Szíriában és Törökországban a muqarnák szigorúbb szabályok mellett alakultak ki, és szintén főként márványból és kőből épültek, így általában nagyobbak és kevésbé bonyolultak.
- Egyiptomban a kő népszerű, mivel a forró időjárás és a kemény sivatagi szelek nagymértékben elhasználhatják a gyengébb anyagokat, például a stukkót.
- Észak-Afrika más részein, valamint Iránban, Irakban és Pakisztánban a muqarnákat téglából építik vagy vakolattal borítják, és díszes mintákkal színesen festik.
A muqarnák legjellegzetesebb formája a méhsejtes szerkezet, amely lehetetlenül bonyolultnak vagy látszólag egyszerűnek tűnhet – mindkettő a matematika és a művészet ügyes kombinációjának eredménye.
A Middle East Eye összegyűjtötte néhány ilyen bonyolult szerkezet képét az ősi és modern építészetből.
Alhambra palota
Helyszín: Granada, Spanyolország
Az építkezés befejezésének dátuma: 1.7.30: A mór költők által “smaragdba foglalt gyöngyökként” jellemzett Alhambra az iszlám Spanyolországban a különböző muszlim dinasztiák királyi palotája volt, amely egy erdőkkel körülvett domb tetején állt, és azóta többször felújították
.
A palota és az erődítmény teljes egészében geometrikus mintákkal díszített, arabeszk környezetben, finom részletességű, Korán-verseket és a szultánok neveit tartalmazó muqarnákkal. Érdekes, hogy a palota egyes részein a számos felújítás során díszítésként pszeudoarab írást – egy arab szöveget utánzó, érthetetlen arab írást – is alkalmaztak.
Kapu a régi Kairóba
Lelőhely: Kairó, Egyiptom
Az elkészült időpont: A régi Kairó egykor fallal körülvett város volt, számos be- és kijárattal, kisebb kapukkal és ajtókkal, amelyek a városrészek közötti negyedeket elválasztották egymástól. A kapubejáratok felett látható kőmukarnisok a “kairói stílus” néven váltak ismertté, és a legtöbb fatimidák utáni alkotás kiemelkedő tervezési jellemzője, különösen azoké, amelyeket a mamlúk, az iszlámra áttért és a 12. században királyokká lett rabszolgák által vezetett dinasztia alkalmazott.
A kairói stílusú mukarnisok elegáns és finomabb perzsa társaikkal ellentétben sokkal nagyobbak, általában kőből épültek, és korlátozott térben összpontosulnak. Könnyen összekapcsolódnak a körülöttük lévő falakkal, ami erősebb szerkezetet tesz lehetővé a világ e földrengésveszélyes régiójában.
Al-Rifa’i mecset
Település: Kairó, Egyiptom
Az építkezés befejezésének ideje:
Az Al-Rifa’i mecset egy modern építmény, amely 1912-ben épült, és a történelmi Hasszán szultán mecset-Madrassa mellett áll. A két mecset stílusbeli és pompás hasonlósága az akkori egyiptomi uralkodók azon törekvése volt, hogy a mamlúk dinasztia dicsőségéhez társítsák magukat.
Az is figyelemre méltó, bár nem könnyen látható, hogy a muqarnákban sztalaktitok – lógó kerek díszek – vannak, ami általában az oszmán építészetben látható, de a 300 éves oszmán uralom maradványaként Egyiptomban is jelen van.
Jomhoori Eslami, Imam Reza szentélye
Lelőhely: Mashhad, Irán
Elkészült: Mashhad, Irán
Date completed:
A Jomhoori Eslami a perzsa design két jellegzetes vonását képviseli – a muqarnákat és a rasmi-bandikat.
Az iwan (téglalap alakú csarnok vagy tér) egyik részében muqarnák, a többi részében rasmi-bandik, a küllőkerekes tetőkhöz hasonló szerkezetek találhatók. Ezek a formák a tér kitöltéséhez szükséges geometriai készségekről tanúskodnak.
Nagyon szokatlan, ha nem szinte lehetetlen, hogy Iránban a mai muqarnák építésénél hagyományos cserépvágási technikákat találjunk. A legtöbbet számítógéppel tervezik és lézerrel vágják a tökéletes illeszkedés érdekében, de továbbra is lenyűgözik a látogatókat és a hívőket, mivel a perzsa építészet fejlődött, de nem távolodott el a mecsettervezés zsenialitásától.
Goharshad mecset
Lokáció: Mashhad, Irán
Az elkészült időpont:
A szamarkandi építészet hatására magának a mecsetnek számos részét átépítették az 1950-es és 1970-es évek között.
A központi mihrab mögötti és feletti muqarnák hihetetlenül összetettek. Nem tükröznek, és a mennyezethez közeledve fokozatosan kisebbek lesznek. Gipszből készültek, és tengerészkék, arany és türkizkék színű virágmintákkal vannak festve. Tekintettel a restaurálási munkálatokra, nagyon valószínűtlen, hogy ezek a muqarnák eredeti timuridák.
A mecset ma a mashhadi Imam Reza szentély nagyobb komplexumának része, és a gyülekezeti imák egyik központi helyszíneként szolgál.
Hasht Behesht palota
Pozíciója: Iszfahán, Irán
Az elkészült időpont: Ezt a magánpavilont I. Szulejmán, a Szafavida Birodalom nyolcadik sahja építtette a 17. században. A szafavidok a művészetek pártfogásáról és egy gazdag építészeti stílus kialakításáról voltak híresek, amelyet ma a perzsa és iszlám művészet legjobb példájának tartanak.
A legtöbb perzsa építészettől eltérően, ahol a muqarnák az épület bejáratánál találhatók, itt “rúdasztal” stílusban töltik ki a kupola alatti üres teret. A külső muqarnák széles, lapos alapját virágos és arabeszk minták díszítik, ami a perzsa művészetben a legmagasabb égboltra utaló és ismétlődő téma.
Gazi Husrev-beg mecset
Lelőhely: Szarajevó, Bosznia-Hercegovina
Elkészült: Szarajevó, Bosznia-Hercegovina
Date completed: A 16. században építette és tervezte Adzem Esir Ali, egy Tabrizból származó perzsa, aki az Oszmán Birodalom idején a főépítész volt. A Gazi Husrev-beg mecset a legnagyobb mecset Bosznia-Hercegovinában, és a Balkánon az oszmán uralom legfontosabb építészeti alkotásának tekintik.
A főbejáratot muqarnák díszítik, amelyek a “Sinan-stílus” néven ismert stílusra emlékeztetnek, Mimar Sinan (1490-1588) oszmán építész után.
A mecset megrongálódott Szarajevó 1996-os ostroma során, de a háború befejezése után azonnal megkezdődtek az újjáépítési munkálatok, ami jelzi ennek az imaközpontnak a fontosságát.
Badshahi mecset
Lelőhely: Lahore, Pakisztán
Az építkezés befejezésének ideje: A Badshahi mecset, vagy más néven “császári mecset” egy mogul korabeli építmény Lahorban, Pakisztán Pandzsáb tartományának fővárosában. Aurangzeb császár építtette 1671-ben, és azt mondják róla, hogy az ország legikonikusabb mecsete.
Lahore egykor Perzsia kapuja volt, és a régió sajátos stílusát kezdte megtestesíteni saját építészetében. A Badshahi mecset vörös homokkőből épült, fehér márványbetétekkel, és “rúdasztal” stílusú muqarnákkal is rendelkezik, amelyek szinte teljesen megegyeznek a kasháni mecsetekben és hagyományos házakban találhatóakkal.
Noha a mecset eredeti műalkotásai közül semmi sem maradt fenn, a legutóbbi, 2008-as restaurálások során vörös követ importáltak az indiai Radzsasztán államból, e színes anyag eredeti mugli forrásából.
Wazir Khan mecset
Helyszín: Lahore, Pakisztán (Zirrar Ali)
Lakhely: Lahore, Pakisztán: Lahore, Pakisztán
Date completed:
A Wazir Khan mecset a Tadzs Mahal kevésbé ismert unokatestvére, de ugyanolyan lenyűgöző a kialakítása. Shah Jahan mogul császár Lahorban született, de Agrában halt meg, ahol feleségének, Mumtaz Mahalnak megörökítésére megépítette a Tadzs Mahalt. A Wazir Khan mecsetet is ő rendelte meg szülővárosában.
A mecset legtöbb iwánjában téglából épült muqarnák találhatók, és négyzetes rácsszerkezetek díszítik, valamint a szunnita iszlám első négy kalifájának neve díszíti: Abu Bakr, Umar, Uthman és Ali nevei.
Muqarnák Fogalomtár
+ Megjelenítés – Elrejtés
Iwan – téglalap alakú tér, amely az udvarról a mecset bejárataként szolgál
Mihrab – a mecset falában lévő fülke, amely a muszlimok ima irányát jelzi
Squinch – a sarkok lekerekítése egy négyzetes helyiség felső szögleteiben, amely lehetővé teszi egy kupola kialakítását
Freskó – a nedves vakolt falra festett falfestménytípus, amikor a vakolat megszárad, így a festés is
Ablaq kőművesmunka – sötét és világos kőművesmunka váltakozó sorai, gyakran megtalálható Kairóban és Damaszkuszban
Kashi-kari – Kashanból származik, Iránból származik, ez a mozaikművészet hagyományos mázas, csempéket díszítő formája
Rasmi-bandi – jellegzetes és eredeti perzsa minták a hagyományos építészetben, amelyek mennyezetfedést biztosítanak
függő alakzat – háromszög alakú szerkezetek, amelyek egy kör alakú alapot alkotnak
Rácsos munka: rácsot alkotó, egymásba fonódó anyagcsíkok
Arabeszk: egymásba fonódó, áramló vonalakból álló díszítés
Ha Ön is látott már lenyűgöző muqarnákat egy mecsetet vagy épületet díszíteni – kérjük, küldje el nekünk a képeit a Twitteren vagy az Instagramon a #MuqarnasMEE
Ez a cikk francia nyelven is elérhető a Middle East Eye francia kiadásán.