Ez a tanulmány a romantika korában a Kabbala, a zsidó misztika hagyománya és az orvostudomány közötti kapcsolat elemzésének első körvonalait kísérli meg. A korszak képviselőjeként az orvos és természetfilozófus Gotthilf Heinrich Schubert (1780-1860), Friedrich Wilhelm Joseph Schelling filozófus barátja és tanítványa kerül kiválasztásra. A 19. század elejének politikai, intézményi és filozófiai hátterét vázoljuk fel, hogy érthetővé tegyük a misztikus eszmék iránti korabeli hajlandóságot. Megvizsgáljuk a kabbalisztikus hagyomány és a Schubert által képviselt romantikus orvosi gondolkodás közötti történelmi kapcsolódási vonalakat, és példákat hozunk néhány eszmei és tematikai megfeleltetésre. E topikok sajátos kombinációja és a történelmi kapcsolódási vonalak sokasága, elsősorban Schelling és a teológus Friedrich Christoph Oetinger munkásságán keresztül, alátámasztja azt a hipotézist, hogy Schubertre közvetett módon hatottak a kabbala eszméi. Végül a romantikus medicina recepciójának történetét vázoljuk fel, különös tekintettel azokra a szálakra, amelyek valószínűleg a zsidó misztikus hagyomány elemeit is beépítették.